Kisgyón - Fehérvárcsurgó

Kisgyón - Bakonykúti - Fehérvárcsurgó

Kivételesen nem a párommal mentem túrázni, hanem néhány kollégámmal és ismerősömmel. Ők általában hosszabb túrára mennek (30-40 km), de most csak kb. 25 km-s utat terveztek be, így mertem velük elmenni. De azért volt bennem egy kis félsz, hogy talán nem bírom majd a tempójukat.

A mai terv 25 km volt (ebből 21,1 km kéktúra), 490 m szintemelkedéssel.  Fehérvárcsurgón parkoltunk le, és busszal átmentünk a kisgyóni elágazásig. Ott a kék négyzet jelzésen elsétáltunk a kék jelzésig, ez kb. 1-2 km volt. Itt rögtön pecsételéssel kezdtük. A pecsét mellett egy olyan táblát láttunk, amelyet én még korábban egyszer sem, a tábla ugyanis egyszerre mutatta a kéktúra kiindulópontjának és végpontjának távolságát is.

A messzire mutató tábla

Kellemes fiatalos bükkös-tölgyes erdőbe vezetett az utunk. Később kiértünk egy bozótos tisztásra a Disznó-rétre, majd később az Eszenyi-rétre. A távolban a Vértest, a Csóka-hegyet, Mór városát, Mecsértelepet, és a Súri-dombvidéket láttuk.  Aztán szántón vezetett az út, balra Isztimér település és a Meleg-hegy látszott. 

Irány az erdő

A Disznó-réten, távolban a Vértes, a Csóka-hegy

Mór, Mecsértelep látszik

A Súri-dombvidék szélerőművel

Eszenyi-rét

Isztimér, és Meleg-hegy látszik

Feketefenyvessel teli hegygerincen, szurdokvölgy feletti ösvényen, az úgynevezett Burok-parton mentünk tovább. Itt-ott jobbra letérve az útról szép kilátás tárult elénk a szurdokra. Ma ez volt a legszebb természeti rész a számomra.

Lent a szurdok

Az ösvény

Kikukucskálás

Az erdőből kiérve egy ligetes rét, aztán egy szántóföldes szakasz előzte meg a település szélét. Szerintem Bakonykúti egy nagyon tip-top település. A központjában lépten-nyomon egy-egy szépségre akadtunk.

Ligetes rét

A légvezeték a Baglyas-hegy vonulata felé vezet 

gyönyörű tűztövis

Remete szobor

egy Cicó-Micó

lézervágott kapu verssel

lemezcicók a kapun

Bakonykúti pecsét a katolikus templommal

A falu végén bekukkantottunk a Kékforrás Pihenőkertbe, amely egy hangulatosan kialakított presszó. A vendégeknek egy tesztlapon kéktúrás kérdéseket tettek fel a vendéglátók, melyet helyesen kitöltve visszanyerhető a fogyasztás ára.

A presszó után egy kitaposott utat követtünk a réten, de hamar kiderült, hogy nem a jó úton vagyunk. Pontosabban az én kis Garmin GPS-m azt mutatta, hogy ez a jó kéktúrás útvonal, mert én már 2 éve nem frissítettem a készüléken a letöltött útvonalat. ugyanis ez a gép önmagát nem tudja frissíteni, az külön procedúra. Szóval 1-2 éve megváltoztatták az útvonalat, és emiatt most egy szántóföldet és kerítést kellett kerülgetnünk egyfolytában. Nem volt nagy élmény, eléggé elvette a kedvemet.

Kiértünk a településről

Kilátás Isztimér felé

Panorámakép a nappal szemben

Régi kőfejtők mellett elhaladva enyhén emelkedve gyalogoltunk fel a Bogrács-hegyre. Na, itt kezdtem már fáradt lenni, itt már biztos megvolt a 20 km. De azért bírtam követni a többieket. Annyi volt a baj, hogy zárt magasszárú bakancsot vettem fel, mert hidegre számítottam, ezért beleizzadt a lábam. A vizes zokni miatt a talpamon vízhólyagok kezdtek kialakulni. Egyszer zoknit cseréltem, de az is hamar átnedvesedett.

A Bogrács-hegyre felvezető út

Kilátás a Bogrács-hegyről, alattunk egy kőfejtő

Aztán elbattyogtunk a Fehérvárcsurgói-víztározóig pecsételni, a pecsét a Kopasz-hegy oldalában van. A pecsételés most nagyon bénán sikerült. 

Utána hamarosan letértünk a kékről a kék négyzet jelzésen, hogy a kocsihoz érjünk, ehhez át kellett menni a kastélyparkon is.

A víztározó

A pecsét biztos a kastélyt akarja ábrázolni

A Károlyi-kastély hátulja

A Károlyi-kastély eleje

Ezen a napon végül 27,4 km-t mentünk, 929 m szintemelkedéssel a GPS szerint, de ez a GPS mindig gyanúsan sok szintkülönbségeket ír, valószínűleg nem megbízható. 

Utunk 42600 lépés volt a lépésszámlálóm szerint. Ez volt eddig a leghosszabb túrám. A lábam köszöni szépen jól van, csak nőtt rajta néhány vízhólyag.

Ezzel teljesítettem a kéktúrából 322,9 km-t, 27,6 %-ot.