Dorog - Mogyorósbánya

Dorog - Tokod - Tokodi pincék - Mogyorósbánya

A mai terv 15,3 km volt, 690 m szintemelkedéssel. Nem kellett túl korán kelnünk, mert a táv sem volt nagy, és a buszmenetrend is kedvező volt. Kényelmesen elautókáztunk Mogyorósbányára, útközben megcsodáltuk a Gyermelyi tésztagyárat, és a szép tájat. Borongós idő volt, de nagyobb esőt nem jósoltak.

A Gyermelyi tésztagyár felé

Leparkoltunk a Mogyoróbányai óvoda előtt, majd első úticélunk egy helyi kocsma lett volna, hogy elintézzük a mosdót, és igyunk egy kávét, de sajnos minden zárva volt, csak a templom volt nyitva, mivel a helyiek éppen misén voltak. Leültünk egy szép új közterületi padra, és megettük a reggelinket, jobb híján. Hamarosan jött a busz, ami egyenesen elvitt a Dorogi vasútállomásig. Itt bélyegzéssel kezdtünk, majd keresztülvágtunk a település központján. 

 

A Dorogi vasútállomás

A vasútállomás előtti téren a Pihenő bányász szobra

A kormányhivatal épülete bányász jelképekkel díszítve

Impozáns városháza, csak ráférne egy felújítás

Előttünk a Szent József templom

A lakott területen túl, elhagyott bányatelepeket kísérve egyszer csak erdőbe értünk. A kékjelzésű útról egy pici kitérővel letértünk a "Bányászkör" nevezetű útvonalra, mert ott a jelzés szerint egy nem régen szabaddá tett, téglából épült, régi bányászalagúton vezetett keresztül az út.

A bányászalagút

Bányász emlékmű

Továbbhaladtunk az erdőben, egy nyiladékot kereszteztünk, majd fel kellett másznunk a Gete-hegyre. A Gete-hegyet sokat szokták emlegetni, hogy milyen meredek, milyen fárasztó megmászni, de mi a könnyebb oldal felől mentünk, ez hálistennek lankásabb volt.

Nyiladék

Fel a Getére

Ligetes fás vidék

A Gete-hegy kilátójánál

Lent van Csolnok település, messze Pilis és a Budai-hegység

Panorámakép a Gete-hegyről

A Gete-hegyről kb. 50 m szintemelkedést megtéve jutottunk fel a Nagy-Gete csúcsára, itt is volt egy fakereszt felállítva, csak egy kicsit nagyobb, mint az előző. A kilátás szélesebben tárult elénk.

A Nagy-Gete csúcsán

Panorámakép, a távolabbi település Sárisáp

Gyönyörűszép fenyőerdő következett

Lefelé meredek, sziklás ösvényen folytatódott az utunk, ezt szokták emlegetni a túrázók nehéz szakaszként. Jöttek szembe néhányan, és hát tényleg eléggé kivoltak. Nekünk az Öreg-kő-t kellett még megmászni, aztán egy távvezetéket keresztezve szép kilátás nyílt előttünk. Utána lassan elértük Tokod települést. Dög meleg volt, ezért első utunk egy dohányboltba vezetett hűtött üdítőért. A dohánybolttal szemben lévő kis téren megtaláltuk a bélyegzőt, és megmosakodtunk a közkútnál.

Előttünk Tokod a Hegyes-kővel

Kilátás az Öreg-kő széléről, még az Esztergomi Bazilikát is látni

Panorámakép, jobb oldalt látható a Gete-hegy és a Nagy-Gete, mellette a távvezeték, onnan jöttünk

Köves, meredek út

Tokod, előttünk a pecsételőhely és a Szent Márton templom tornya

 

A Tokodi bélyegző a kör alakú káplona rajzával

A változatosság kedvéért megint hegyet kellett mászni, fel kellett menni a település szélén lévő Hegyes-kőre, de azért nem egész a csúcsáig.

Útban a Hegyes-kőre látni az Esztergomi Bazilikát

A Getékre visszanézve

A Hegyes-kő csúcsát megkerültük

Azért innen is szép a kilátás Esztergom irányába

Panorámakép

Még egy kicsit továbbmentünk felfelé

A Hegyes-kő

Irány lefelé

Visszanézve

Szépen ereszkedve elértük a Tokodi pincéket. Elég nagy volt a kihaltság, mi sem mentünk be egy pincébe sem, mivel megrögzött antialkoholisták vagyunk. Csak bélyegezni álltunk meg az egyik pince előtt, a külső kerítésen belül pedig egy régi OKT bélyegző is megtalálható, amely már annyira kopott, hogy olvashatatlan. A vendéglátóhely előtti padon megpihentünk, és megettük az ebédünket.

A Tokodi pincék bélyegzője

Ebben volt a régi bélyegző

A régi OKT pecsét lenyomata

A tokodi pincék útja

Nemsokára megint hegyet kellett másznunk, fel a Kő-hegyre. A párom meglátva emelkedőt káromkodott egy nagyot, mert már igen csak fájt a lába. Ilyen volt ez a nap, hegynek fel, hegynek le többször egymás után.

A Kő-hegyről visszanézve láthattuk a mai napunk teljes útvonalát

Mélyút Mogyorósbánya felé

Mogyorósbánya felé agyagos mélyút vezetett. A bélyegzőhelyért le kellett térnünk a kékkel jelzett útról a Kakukk Sörözőhöz. A söröző tartósan nincs nyitva, úgy tűnik, most sem tudtunk inni semmit ezen a településen. Beszállunk a kocsinkba és hazaautóztunk.

A Kakukk Söröző

Mogyorósbányai bélyegző a Szűz Mária Neve Templommal

Ezen a napon 16,8 km-t mentünk, kb. 1000 m szintemelkedéssel a GPS szerint, ez csak körülbelüli adat, mert későn kapcsoltam ki a GPS-t. Utunk 29239 lépés volt a lépésszámlálóm szerint.

Ezzel teljesítettünk a kéktúrából 301,8 km-t, 25,8 %-ot.

Hűvösvölgy - Piliscsaba

Hűvösvölgy - Zsíros-hegy - Piliscsaba

A mai napra a terv 22,5 km volt, 585 m szintemelkedéssel.

Piliscsabán a vasútállomásnál hagytuk a kocsit, majd busszal, Solymári átszállással jutottunk Hűvösvölgyre. Először meg kellett keresni a bélyegzőt, mert az múltkor elmaradt. A bélyegző fent a Széchenyi-hegyi gyermekvasút peronja melletti falon volt. Bent a forgalmista irodában most is gyerekek ügyködtek, mint régen, nyilván nem úttörők, kíváncsi lennék, hogy honnan jönnek, és mi motiválja őket, tekintve, hogy ma már nem népszerű a vasutas szakma.

Innen rövid úton felmentünk a Fazekas-hegy nyergébe, ahol erdei sétány (Munkásmozgalmi sétány) vezetett tovább, kiépített járdákkal, régi tönkretett kommunista emlékművekkel. Ez a sétány kivezetett a Hűvösvölgyi rétre (Nagy-rétre), amely régen a Budapestiek szórakozóhelye volt állítólag.

A Hűvösvölgyi bélyegző

 

Szétrombolt betonépítmények

Hej te bunkócska te drága...

Egy úttörőcsapat állította

A Hűvösvölgyi rét

Egy családi házas övezetben, a Remetekertvárosban mentünk tovább. Hatalmas villák sorakoztak, de köztük megbújt egy kicsi kápolna. A Másfélmillió lépés Magyarországon sorozat 79-s forgatásán még a kápolna magányosan állt, most már alig látszik ki a házak közül. Volt egy rövid útszakasz, ahol a közterületi zöldsávot feldíszítette valaki, jópofa aranyos módon. A kékút a máriaremetei kegyhelyre vezetett, ahol egy szép neogótikus templom, egy rendház és egy lourdes-i oltár áll. Szép itt minden, a park is a rengeteg vadgesztenye fával, és a sok felújított szoborral, melyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak. Kár, hogy a templom nem kapott alsó vízszigetelést, így már messziről látszódtak a vizes foltok a falakon. 

Leültünk a szabadtéri oltár előtti padokra és elfogyasztottuk a tízórainkat.

A Szeleczky kápolna

Útmenti dekorációk

A Kisboldogasszony Bazilika

Faragott kálvária-stáció

A volt szervita rendház

Emléktábla a templom oldalában

A Lourdesi-oltár

Lassan elhagytuk a házakat, az Ördög-árok mentén kijutottunk a településről. Átvágtunk a Remete-szurdokon, majd egy köves meredek kaptatón - ahol majdnem négykézláb kellett menni - felértünk a Remete-hegyre, ahonnan szép volt a kilátás.

Irány a Remete-szurdok

Az Ördög-árok mentén

Fent a Remete-barlang, épp egy ember vizsgálgatja

Szép a kilátás a Remete-hegyről, lent a Remete-szurdok, távolban a Hármashatár-hegy, Nagy-Hárs-hegy, János-hegy

Remetekertváros

Sziklás út

Gyönyörű, kövér farkaskutyatej csoportok

Szép erdei út

 

Árkon-bokron át kanyarogva elértük a zsíros-hegyi üdülőtelep szélét, ahol bementünk a Muflonitató nevű büfébe. Itt volt a bélyegzőhely is a kerítésen. A büfé kb. ragadt a kosztól, a wécébe is elmentem, de jobb lett volna az erdőben intézni folyóügyeimet. A közelben megtaláltuk a Zsíroshegyi turistaház romjait is, béke poraira.

A zsíros-hegyi pecsét a Zsíros-hegyet ábrázolja

 

A Zsíroshegyi-üdülőház volt valamikor

Régen kőfejtő volt erre

Fehérmurvás úton kezdtünk meredekebben emelkedni, majd egy sorompót kellett kikerülnünk. Errefelé sok feketefenyőt ültettek, ezért elég egyedi a táj. Fent kicsit letértem az útról jobbra, ahol ráláthattam a környező hegyekre.

Ez a murvás út vezet fel a Nagy-szénásra

 

Visszanézve Nagykovácsi felé

Kis kitérő a kilátásért a Hárs-hegy irányába

A Nagy-szénási Turistaháznak is már csak a romjait találni, ezt is anno a turisták építették kétkezi munkával, majd ezt is magára hagyták, majd ezt is széthordták, tönkretették, végül eldózerolták. Szomorú.

A Nagy-Szénási turistaház emléktáblája

... és emlékműje

Rövid emelkedővel feljutottunk a csúcs előtti fennsíkra, ahol egy magányos pad várt. Leültünk rá, és bámultuk a körpanorámát, ez volt a nap csúcspontja.

Látkép a padról

Ott van fent a csúcs

A csúcsról a panoráma

Panoráma

Panoráma

 

Innen lefelé először elvétettük az utat, ezért vissza kellett jönnünk egy meredek emelkedőn. A helyes út egy ligetes erdő felé vitt. 

A Kutya-hegy nyergén

 

Befordultunk az erdő sűrűbb részébe, a Bükkös-árkot követve.

Bükkös-árok

A Kőris-völgybe jutottunk, ahol az Erzsébet-kút, majd egy régi kőhíd mellett haladtunk el. Piliscsaba felé közeledve újabb kálvária stációval találkoztunk, minden túraszakaszra jut egy-kettő.

Erzsébet-kút (Eliz-kút)

Régi kőhíd maradványai a Kenyérmezői-pataknál

A Piliscsabai vasútállomáson a kocsink várt a P+R parkolóban.

Ezen a napon végül 25,3 km-t mentünk, 831 m szintemelkedéssel a GPS szerint. Ez 38295 lépés volt.

Ezzel teljesítettünk a kéktúrából 286,5 km-t, 24,5 %-ot.