Mátraverebély - Sámsonháza - Nagybárkány
Pünkösdhétfőn újra útra keltünk. Korábban azt terveztem, hogy a következő alkalommal a Naszály hegyre fogunk felmenni, de esős időt jeleztek, ezért attól tartottam, hogy a hegy meredek agyagos útjai túlságosan csúszósak lesznek. Így inkább a Cserhát túlsó végére mentünk, a Mátraverebély - Nagybárkány közötti szakaszra, amely 12,9 km hosszú, és 400 m szintemelkedésű.
Már hajnalban elindultunk otthonról, - tekintve, hogy ünnepnap volt, és ritkán jártak a buszok - hogy elérjük a 7:14-kor Nagybárkányról induló buszt. E korai órában még kihaltak voltak az utak és az útba eső települések. A busz csak a 21-s útig a Sámsonházai elágazásig vitt, itt át kellett volna szállni a Budapest-Salgótarján járatra, amely szinte esélytelen volt, mert csak 1 percünk volt az átszállásra. Úgy döntöttünk, hogy inkább elgyalogolunk Mátraverebély széléig, a mai szakaszunk úgy is elég rövid.
Úgyhogy részben szervizutakon a Zagyva folyón átkelve, részben a szántóföldek szélén elgyalogoltunk a főút felett átvezető vadátjáróig, amelyen átkeltünk a túloldalra, és egy összekötőút mellett elértük a Mátraverebélyi katolikus templomot, és a kék jelzésű utat.
 |
| A vadátjárón, előttünk a Kőszirttel |
 |
| Mátraverebélyi XIV. századvégi gótikus templom és mellette temető |
 |
| Gótikus ablak |
 |
| A szentély színes üvegablakai |
 |
| XIII. századi bélletes kapu befalazva |
|
|
|
|
 |
| Barokk sírkert |
A templom belsejébe sajnos nem jutottunk be, pedig érdemes lenne megnézni. Odabent elvileg látható a régi román stílusú templom körvonalai, az építtető, Verebi Péter erdélyi alvajda sírja, és több gótikus építészeti részlet is.
A Templom mellett kellett elindulnunk felfelé a domboldalon. Mikor megláttam a sűrű aljnövényzetet gyorsan befújtam magam kullancsriasztóval. A tegnapi kisebb eső itt-ott kicsit már csúszóssá tette a domboldalt, a lábam elé kellett néznem. Nemsokára kiértünk egy gyönyörű füves tisztásra.
 |
| Háttérben a Mátra vonulatai |
 |
| Előttünk az Őr-hegy |
A réten egy többfunkciós sírkereszt mutatja az utat. A felirat már nehezen kivehető, elvileg Gortva József nyugszik itt. Hogy ki volt ő, és miért ide temetkezett, az a múlt ködébe vész.
 |
| Gortva József sírja |
Újra erdőbe értünk, foltokban sáros volt az út, máshol meg száraz. Az útirányjelző oszlopokról több helyen leestek a táblák. Nem csoda, mert olyan rövid csavarokkal erősítették fel őket, hogy csak a csavarok hegye ért bele a fába. Nem nagy dolog lenne megjavítani őket, de sajnos nem voltak nálunk sem csavarok, sem akkus csavarozógép.
 |
| Leesett útirányjelző táblák |
 |
| Egy nagyfeszültségű távvezeték nyiladéka, a távolban napelem park |
A Csapás-tetőn egy Krisztus kereszt őrzi a hegyet, a Szentkúti kegyhely előőrseként.
 |
| Krisztus-kereszt a legmagasabb ponton |
Ahogy lefelé ereszkedtünk a hegyről egyre többször hallottunk templomi zenét a távolból. Amint leértünk a Szentkúti-patak völgyébe, hirtelen sétáló emberek, és parkoló autók látványa tárult elénk. Pünkösd van, ezért sokan ellátogattak a Szentkúti kegyhelyhez. Ez egy búcsújáróhely már a középkor óta. Pár éve nemzeti kegyhellyé nyilvánították, és gyönyörűen felújították, sőt még most is építkeznek mellette. Ferences szerzetesek élnek itt.
 |
| Szentkúti barokk Nagyboldogasszony-templom (XVIII. sz.) |
 |
| A templom belseje rokokó stílusban |
 |
| Hétcsapos-kút |
 |
| Szabadtéri mise a helyi Lourdes-i barlangnál |
 |
| Itt aztán van lehetőség gyónni |
 |
| Szűz Mária és hálálkodó táblák körülötte |
Nem része a kéktúrának, de megnéztük a remetebarlangokat is. A homokos agyagmárgából kivájt barlangokhoz meredek kaptatón vezet fel az út, sokszor meg kell állni pihenni, mire felér az ember. Sajnos a barlangok és környezetük nagyon el vannak hanyagolva. Talán egyszer ezekre is jut majd pénz. A barlangok falát különböző emberek televésték nevekkel, évszámokkal, meg ami eszükbe jutott, valaki még wc-nek is használta az egyik barlangot. Szerintem ez nagyon illúzióromboló, el kellene tüntetni a feliratokat és rendet tenni a barlangok körül, akár korhűen újra be lehetne rendezni őket, és az Egerszalóki barlanglakások mintájára tárlatvezetést tartani bennük.
 |
| Az egyik remetebarlang |
Miután ittunk egy kávét egy bódébüfénél, szokatlanul nagy tömeg között folytattuk a kéktúrát, mert a búcsújáró emberek egy része is sétálgatott a környéken. Elmentek a közeli forráshoz, ittak, pihentek, nézelődtek. Mivel nem voltunk egyedül, nem kerestem meg a közeli geoládákat sem.
 |
| A Szentkúti-patak mellett vezetett az út |
 |
| Mária-forrás |
A Szent László-hasadék is itt található, ahol a legenda szerint Szent László lovának a patája vizet fakasztott a sziklából, mikor a kunok elől menekült.
 |
| Szent László-hasadék |
Mikor meredeken emelkedő úthoz értünk szépen elmaradtak a kísérőink. Itt megemlítem, hogy a Szentkút-Sámsonháza közötti szakaszon több tábla is az ellenkező irányba mutat, összezavarva a túrázókat, némelyikre valaki filccel rárajzolta a helyes irányt.
Sok errefelé a forrás, így hamarosan megint találtunk egyet, kék pötty jelzéssel kellett balra letérni a kék útról. Érdemes volt, mert nagyon szép völgyben fut végig a vize.
 |
| A Forró-kút völgye |
 |
| A Forró-kút |
Sámsonháza felé, a Szálláska-völgyben nagy elkerített területek mellett haladtunk el, az egyik helyen tömegesen szarvasmarhák legelésztek.
 |
| Ez a hely is el volt kerítve |
 |
| Marhalegelő |
Nemsokára az utunkat is villanypásztor keresztezte, pedig olyan földúton haladtunk, ahol láthatóan autók is szoktak járni. Azon bosszankodtam, hogy egy közforgalomnak megnyitott utat csak úgy le lehet zárni egy magánember által. Néztem a teheneket, közben elbámészkodtam és véletlenül hozzáértem a villanypásztorhoz. Megcsípett az áram, közben a szívem majd kiugrott a helyéről, hát pacemakeresként jobban is vigyázhatnék.
Kicsit odébb le lehetett akasztani a villanypásztort, de aggodalommal töltött el, hogy egy bika is sétált a kék jelzésű úton, éppen próbált udvarolni egy tehénhölgynek. Mivel nem ismerjük a bikákat, nem tudtuk, hogy mennyire tolerálják az idegen embereket, ezért az útról letérve nagy ívben kerültük meg a marhákat, hogy átjussunk a túloldalra.
Ezután az izgalom után hamarosan kárpótolt a látvány.
 |
| Sámsonháza felé |
Lassan eljutottunk Sámsonháza szélére, egy szegényes utca vezetett be a fő utcára. Jobbra egy keskeny utca vitt fel a Fejérkői Várhoz (Sámsonvárhoz). Ez sem a kéktúra része, de ha már itt vagyunk... Elég hosszú, és elég meredek út vezetett fel.
 |
| A Vár-hegy nyergéről látjuk a Mátrát |
 |
| A Sámsonvár |
A vár tényleg csak egy rom, és veszélyes a környéke, a kilátást benőtték a fák, ezért szerintem nem érdemes felmenni. Lefelé menet egy másik kitaposott ösvényt választottunk, amely egy gyönyörű körpanorámás helyre vitt, a kőfejtő feletti csúcsra, na ide érdemes feljönni.
 |
| Látszik Márkháza és a Buda-hegy |
 |
| Szemben a Csűd-hegy |
 |
| Látni Nagybárkány templomtornyát |
 |
| Sámsonházát látni, mögötte a Mátrát |
Innen egy meredek lejtőn kell leereszkedni, túrabot nem árt. Lent újra kijutottunk a főutcára, ahol két helyen is gazdátlan méhrajok csoportosultak, vigyázva kikerültük őket. A régi kőfejtő egyedi látvány, sehol nem láttam még ilyet. Végigkövethetők rajta a vulkáni tevékenység fázisai.
 |
| A Vár-hegyi régi kőfejtő, a csúcsánál lévő magányos fenyőnél voltunk az előbb |
Itt rövid szakaszon a főút szélén kellett túrázni, sajnos itt még padka sincsen. Itt kapott el minket egy zápor, felvettük az esőkabátunkat és mentünk tovább. Balra letérve Nagybárkány felé félúton megint szép látvány tárult elénk, de már elegünk volt az emelkedőkből. A remetebarlangoknál és a várnál lévő meredek emelkedők kivették az erőt a lábunkból.
 |
| A Benkes vonulatai |
 |
| Távolban Márkháza és a Buda-hegy, még távolabb a Karancs |
 |
| Ez már Nagybárkány |
Rendben beértünk a településre. A pecsétet először a községházánál kerestük, ott nem találtuk, az orvosi rendelő kertjében láttuk meg a kerti építményre erősítve, a kiskapu nem volt bezárva, így be tudtunk menni.
 |
| A Nagybárkányi bélyegzőn a katolikus templomot látni |
Aztán kocsiba ültünk, elmentünk a 21-s útig, a Sámsonházai elágazásig. Itt van egy Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark buddhista templommal és sztúpával, érdemes megállni megnézni. A kávézóban gyönyörű csészében adják a kávét, a boltban keleti csecsebecséket, könyveket is lehet vásárolni.
 |
| A Békesztúpa |
 |
| Imamalmok |
 |
| Feldíszített Buddha |
 |
| Kőrösi Csoma Sándor kiállítás |
Túránk hossza végül 17,9 km (33342 lépés) hosszú lett, ezzel a kéktúrából 50,2 km-t teljesítettünk, a teljes hossz 4,3 %-át.
